Lassan kismillió zenei stílus jelenik meg a porondon, de az igazi „nagyok” mellett minden más eltörpül. A jazz komoly múltra tekint vissza és a népszerűsége még ma is töretlen, egy különleges, szabadság életérzést közvetítve. A jazz gyökerei a blues-hez vezethetőek vissza és tulajdonképpen az Afrikából származó rabszolgák zenéje volt. Az alaphangzást a rézfúvó és az ütőhangszerek adják meg és ez még ma sem változott.
A műfaj standard hangszere a fém- vagy nejlonhúros gitár, a hegedű és a nagybőgő. A 20. század első felében egyre több afro-amerikai munkás dúdolta a jazz ritmusokat és hirdették az életszemléletüket, amerre csak a vasút eljutott. Egy idő után már nemcsak Amerikában, hanem a világ minden táján akadtak imádói a karakteres ritmusoknak, csodás hangzásnak. A rádió megjelenésével még nagyobb szárnyakat kapott a jazz, majd a szving és a népszerűségük már megállíthatatlanná vált. Az 1920-as éveket nevezhetjük a gin, a szervezett bűnözés és a jazz korszakának is. Egyértelmű, hogy a jazz hallatán mindenkinek New Orleans jut eszébe, de ma már az egész világon hallhatunk minőségi zenét, ami mindenkinek ott dobog a fülében és lehetetlen „megszabadulni tőle”.
Ki lehet jelenteni, hogy a rock and roll előtt a lázadás, a szabadság hírnöke volt és mindenki ezt hallgatta, aki kicsit is elégedetlen volt az akkori politikai-, gazdasági helyzettel. A rock and roll hírnöke már nagyon sok stílusirányzatot túlélt, de még ma is élő, utánozhatatlan és örök.